Ilyenre nem volt még példa a történelemben. Azt mondják nem is lesz. De ha újra kezdik, akkor talán igen.
Először a Cseh Köztársaság történetében egy politikai párt törlése került. A legfelsőbb bíróság feloszlatta a jobboldali Munkást Pártot ( Dělnická strana). A hosszas vitákat megelöző döntés végrehajtója Vojtěch Šimíček, a bíróság elönke volt. A döntés hallatán a párt szimpatizánsok megdöbbenten reagáltak, és egyet nem értésüknek adtak hangot. Ez már a második alkalom volt, hogy elverték rajtuk a port a kormányoldal, és a belügyminisztérium jóvoltából.
Šimíček azzal indokolta a döntését, hogy a többi párttal ellentétben a Munkás Párt veszélyezteti a demokrácia jövőjét a Cseh köztársaságban. "Ez egy olyan közösség, amely azonosságot vállal a nemzeti szocialista rezsimmel"
"Beszédeikben más etnikumok ellen lázítanak, olyanok ellen, mint a cigányok, vietnámiak, vagy éppen a homoszexuálisok ellen." A bíróság szerint a Munkás Párt nem lehet felelős egy szép új világért, nem járulhat hozzá, hogy az társadalmi folyamatokban szerepet vállaljon.
A Munkás Párt programpontjai között szerepelt, hogy etnikum és nemzeti hovatartozás szerint regisztrálja a Cseh köztársaságban élőket, mindamellett szerette volna megváltoztatni a cseh alkotmányt annak érdekében, hogy a cseh nemzetiségüek privilégiumokban részesüljenek.
" A Munkás Párt " egy xenofób, homófób, és populista tömörülés"- jelentette ki Šimíček.
Ettől függetlenül azonban a pártban tömörülők újabb szervezetet hozhatnak létre, a cseh törvények ugyanis nem tiltják a személyek szabad mozgását jogi értelemben sem, tehát az aki egy betiltott pártban vállalt szerepet, vidáman átsétálhat egy újabbba. És ha azt is betiltják akkor addig folytathatja ezt, ameddig kedve tartja.
A bíróság ugyan feloszlatott egy szélsőséges erőt, de nem tudja feloszlatni azokat a folyamatokat amelyek Európában, így Közép-Európában is zajlanak. Egyrész a cseheknél is gondot okoz a cigánybűnözés, másrészt a keleti országrészben megépült Hyundai gyár, amely egy kisebb korai közösséget alapított meg magával. Frydek-Místekben, a sziléziai régióban sok olyan étterem van már, ahol nem lehet csehül olvasni a választható ételeket, olykor-olykor ki van írva, hogy csak koreaikakat szolgálnak ki.
Szintén ebben a régióban nem rég számoltak fel egy üzemet, amely csak külföldieket foglalkoztatott, főként a harmadik világból érkezőket, de rendre szaporodnak az olyan esetek amikor bevándorlók illegális foglalkoztatását függeszti fel a rendőrség. A probláma az ilyen bevándorlóknál nem csak az, hogy nem rendelkeznek érvényes papírokkal, vagy nem beszélik a nyelvet, hanem hogy kisebb-nagyobb közösségekbe verődve teljesen saját szubkultúrákat hoznak létre.
A csehek és cigányok között folyamatos a feszültség, a rendőrségnek gyakran kell beavatkoznia, hogy elkerüljék a véres összecsapásokat. A főként segélyekből, vagy seftelésből élő kisebbség komolyan le tud pusztítani egy környéket, ha nem kerül sor állami beavatkozásra. Azonban ez újabb pénzeket emészt fel. Viszont érdekes körforgás az, hogy amíg az állam igyekszik a szélsőségeseket elnyomni, addig a bevándorlók, és a kisebbség egy szélsőséges helyzetet idéznek elő, magyarán: gettókat hoznak létre, ahol a saját törvényeik szerint, saját kultúrájuk szerint folytatják életüket. Ezt láthattuk Olaszországban is. Nem kell sokat várni egy pár évvel ezelőtti közép-európai bevándorlók által gerjesztett zavargásra.
Utolsó kommentek