Karácsony:
Jól telt volna, de Mátyás a kutyán, mindent elcseszett. Hiába szugeráltam , nem harapta át a mostohaanyám fiának a torkát. Ő meg a nője egész délután itt ültek. Én meg éheztem, mert addig nem mentem ki a szobámból, amíg tele volt a konyha. Adrey Taotouval töltöttem a szentestét. Ő nem adott semmit sem nekem, csak itt volt, és mosolygott. A képernyőmön.
Randi az meg pihen, tegnap se tudtam vissza menni, annyira beteg voltam. Most meg kicsattanok az egészségtől. Rohadt bacik. Viszont öt perc erejéig ma boldog voltam. Éppen a Phiadelphia zenéje ment a rádióba, s miallatt rakosgattam a fára a díszeket, azalatt egyszerűen el kezdtek ömleni a könnyek a szememből, sírtam. De jól esett. A fa még áll, s ha reggelig nem dől le, akkor nyugodt karácsonynak nézünk elébe. Holnap jön barátnőm, talán javul a helyzet.
Magdalena, az a lengyel lány még ma tízkor is írt nekem, nem sokat, csak éppen annyit amennyire ideje volt. Boldog karácsonyt kívánt, és azt mondta, hogy kívánni fog valamit ma magában, amit nem szeretne leírni!:) Persze, amellett sok-sok kedves szót kaptam tőle. Őrület, tőle!!!Bassza meg majdnem 400 kilométerre lakik, aki meg a bátyám az fel sem hív, boldog karácsonyt se kíván, ha én fel nem hívom.
Somát féltem, nem ír blogot már jó ideje, szerintem nincs
gondolata a világról többé. Addig-addig nézte a sok amcsi filmet, mígnem
egyszer csak a tévén keresztül leszívták az agyát, ő meg hopp, volt most kopp.
Magda:
Utolsó kommentek